• A növényt a kert szélvédett, napos vagy alig árnyékos részén ültessük. Telepíthetjük szegélynek, illetve csoportokban. Egy helyben 4-5 éven át is virágozhat. Az elbokrosodott idősebb töveket azonban ajánlatos kiszedni.
• A közönséges fajok bármilyen kerti talajon megélnek, trágyát egyáltalán nem igényelnek. A kényesebbeket viszont laza, tápdús földbe ültessük. Előtte a talajt mélyen ássuk fel, jól trágyázzuk meg. Legjobb a nyár végén el-, vagy átültetni. Átültetéskor a gyökereket mindig vágjuk vissza, a leveleket pedig kurtítsuk meg, majd kellő mélységben földeljük el. Bőségesen locsoljuk meg.
• Száraz időjárás esetén, főleg virágzás idején öntözzük a növényt. Öntözéskor a virágokat ne érje víz! A nagyon nedves helyen elrothad. Télen az íriszeket 15-20 cm magasságban vágjuk vissza, és legalább 15 cm vastagon takarjuk be lombbal vagy szénával, szalmával. Takarással biztosíthatjuk a talaj állandó nedvességét is.
• Szaporítható magról és tőosztással, dugványozással. Ha tőről szaporítjuk, a tövet annyi részre szedjük szét, ahány hajtása van.
• 

• Viola. Erdőt ékesítő illatos ibolyát otthon is nevelhetjük. Virágzás után ássuk ki, szedjük szét gyökeres sarjakra, majd a kertben ültessük el félárnyékos helyre, fák, cserjék alá. Ha öntözzük, elviseli a napos helyet is. Nemesített fajtái kiválóan használhatók szegélynövénynek!
• Cserépbe is tehetjük. Néhány erőteljes tövet (kétéves) földlabdával együtt emeljünk ki a földből, és helyezzük megfelelő méretű (10 cm) cserépbe. A hiányzó talajt pótoljuk nyirkos kerti földdel. Bőségesen öntözzük, majd tegyük hidegágyba vagy eredeti helyükhöz hasonló körülmények közé gyökerezni. Januártól a lakásban világos, mérsékelt melegben hajtassuk.
• A virágot háromévenként át kell ültetni, fel kell frissíteni, mert különben tápanyag hiányában elsatnyul. Átültetésnél vágjuk vissza a hosszú gyökereket, ha szükséges, a sűrű gyökérzetet válasszuk szét. Az átültetett növényt alaposan öntözzük meg, és a későbbiekben is rendszeresen locsoljuk.
• A növény tőosztással, dugványozással és magról szaporítható. Ültetésük előtt a talajt javítsuk fel. Ha magról szaporítjuk, érés után mindjárt el kell vetni, mert hamar elveszti csíraképességét.

• Brazília trópusi erdőségeiben honos. Gazdagon virágzó növény.
• A lakásban világos helyre tegyük. Védjük a tűző napfénytől! Nyáron a szabadba is kitehetjük szélvédett és félárnyékos helyre. Télen legjobb, ha 15 °C körüli hőmérsékleten tartjuk. A virágok csak akkor fejlődnek szépen, ha előtte hűvös helyiségben voltak.
• A növekedési és virágzási időszakban lágy vízzel öntözzük. A kemény vizet nem szereti, szárrothadást okoz. Melegben a leveleit is permetezzük vízzel, mert sok párát igényel. A nyugalmi időszakban csökkentsük az öntözést. A rügyek megjelenésekor ajánlatos tápoldattal kezelni.
• Virágzás után célszerű átültetni valamivel nagyobb cserépbe, folyami homokkal kevert virágföldbe. Ilyenkor távolítsuk el a satnyább hajtásokat, a gyökeret azonban ne bántsuk.
• Egyszerűen szaporítható. Virágzás után elegendő az előző évi hajtásokból néhány szártagot leszedni, majd homok és tőzeg keverékbe dugni. Meleg helyen (22 °C körüli hőmérsékleten) gyökeret ereszt.
• A napégéstől, az alacsony hőmérséklettől védjük, különben a levelek elszíneződnek és hullani kezdenek. Száraz időben a takácsatkák, valamint a viaszos pajzstetvek támadják meg.

• Galanthus. Hóvirágot kertbe is telepíthetünk. Hagymája hosszúkás, világosbarna héjú. Félárnyékos helyen érzi jól magát. Ültetéshez lehetőleg a cserjék alatti és közötti területet válasszuk. Így elegendő nedvesség és napfény jut a virágoknak. Egyike a legkorábban virágzó növényünknek.
• Hagymáit szeptember végéig ültessük ki. A humuszban gazdag, friss, nem túl kemény talajt kedveli.
• Ültetéskor a földet emeljük ki 10 cm mélyen. Az ágy aljára 3 cm humuszos réteget terítsünk, ebbe rakjuk be a hagymákat. Majd humusszal kevert földdel takarjuk be. A telepített hóvirágok könnyen elszaporodnak, de csak nagyobb tömegben mutatósak!
• Az elsűrűsödött állományt háromévente célszerű szétültetni, mert így nagyobb virágok fejlődnek. Az átültetést a nyári hónapokban végezzük, amikor a lombjuk már leszáradt. 
• A hóvirág hagymája télen a talajban hagyható, nem szükséges felszedni. A telet jól átvészeli!
• 

A kerti hortenzia Japánból származik. Leginkább lombhullató kerti bokorként ismerjük. Szobanövényként is nevelhetjük. Júliusban kezd virágozni.
A lakásban világos, hűvös és levegős helyre tegyük. Kerüljük a tűző napot. Legjobb 16-18°C-on tartani. Virágzás alatt rendszeresen öntözzük, mert sok vizet igényel.
Elvirágzás után, ha cserepes növényként kívánjuk tovább nevelni, vágjuk vissza szárának egyharmadára, és ültessük át nagyobb cserépbe, tápdús virágföldbe. Ha van kertünk, a májusi fagyok után tegyük ki a szabadba, félárnyékos helyre. A kertben késő őszig maradhat.
A növényt száraz, hűvös helyen teleltessük. Télen a lombját lehullatja, ilyenkor csak annyira öntözzük, hogy a gyökérzete ne száradjon el. Tavasszal újra kizöldül, és három hónapra virágot hoz.
Ha a virág gyökérzete nagyon benőtte a talajt, feltétlenül ültessük át. Ezt legkésőbb augusztus közepéig végezzük el, hogy a növény őszig begyökeresedjen. A fiatal növényt tanácsos évente átültetni tápdús, jó talajszerkezetű földbe.
A hortenzia öntözővize mindig lágy legyen. Nagyon klóros csapvízzel ne öntözzük, mert levelei elsárgulnak, fejlődése leáll. Ha viszont a nyári időszakban nem öntözzük rendszeresen, a vízhiány a levelek lankadását, hervadását okozhatja.

• A hibiszkuszt tavasztól őszig napos vagy nagyon világos helyen tartsuk. A 18-20 °C- t kedveli. A lakásban napsütötte ablakba állítsuk, de verandán vagy télikertben is nevelhetjük. Májusban a fagyok elmúltával kitehetjük a növényt a szabadba is.
• Télen hűvösebb, 10-12 °C-os hőmérsékleten, világos helyre állítsuk. A növényt meleg, fűtött szobában ne teleltessük, mert alig vagy egyáltalán nem fog virágozni. A fagyot nem tűri! A lakásban a hibiszkuszt fokozatosan szoktassuk az erős napfényhez, különben levelei megéghetnek.
• Bőségesen és rendszeresen öntözzük. A talaja mindig legyen nedves. Ha a levegő túl száraz, permetezzük klórmentes vízzel. Télen ritkítsuk az öntözést. Ha túlöntözzük, a levelek elsárgulnak és lehullnak.
• Az átteleltetett növényt tavasz elején erőteljesen metsszük vissza, hogy a következő évben is bőségesen virágozzék. A hibiszkusz csak új vesszőkön hoz virágot.
• A fiatal növényt ajánlatos minden évben, az idősebbet elegendő háromévenként átültetni friss, tápdús földbe és mindig nagyobb cserépbe. Átültetés után is tápoldatozzuk!
• Szaporítható tavasszal vagy a nyár folyamán dugványozással.
• 

• Kevés fényigénye miatt a lakásban kiválóan nevelhető. Kedvező körülmények között akár 2 m magasra is megnő és virágzik. Félárnyékos helyen érzi jól magát, de az árnyékot is elviseli. A tűző napot viszont nem tűri, levelei elsárgulnak, elszáradnak.
• A meleget kedveli. Nyáron 18-22 fokon tartsuk. Ha a szoba levegője száraz és meleg, akkor leveleit rendszeresen permetezzük klórmentes vízzel. A pálmát nyáron tanácsos havonta egyszer-kétszer lemosni. Télen a növényt mérsékelt melegre (13-15 fokra) állítsuk.
• Nyáron, a növekedési időszakban bőségesen öntözzük. A begyökeresedett növényt havonta tápoldatozzuk. Télen az öntözés mérsékelt legyen, de a leveleket ilyenkor is ajánlott lemosni.
• Ha a gyökérzet a cserepet teljesen benőtte, a növényt ültessük át valamivel nagyobb cserépbe. Ezt legjobb márciusban-áprilisban elvégezni. A növény talaja legyen tápdús, laza és vízáteresztő.
• A pálmát magról könnyen szaporíthatjuk. A magvakat hármasával-négyesével ültessük cserépbe, homok és tőzeg keverékébe. A cserepet tegyük meleg helyre, hogy a magok kikeljenek, és a fiatal növény kifejlődjön.
• 

• A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 °C-on teleltessük.
• Talaját tartsuk állandóan nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni. Télen, a nyugalmi időszakban csak mérsékelten öntözzük. Nyáron kéthetenként tápsóoldattal is kezeljük, főleg a fejlődő fiatal virágokat.
• A fiatal növény hajtásait tavasszal vágjuk vissza, hogy bokrosodjon. Dúsabb lesz akkor is, ha gyökeres dugványokból több darabot ültetünk a cserépbe.
• Dugványokról szaporíthatjuk, a vízben jól gyökeresednek.
• A virágot kétévenként tavasszal ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni.  Jót teszünk a növénynek, ha a közbenső évben felső rétegét lecseréljük friss földdel.
• 

• A hajnalka a kerítések, lugasok, falak, teraszok befuttatására kiváló. Dúsan virágzik és gyorsan fejlődik, de csak a napos vagy gyengén árnyékos helyet kedveli. Akár 3 méter magasra is felkapaszkodik. Nevelése nem igényel szaktudást.
• A legegyszerűbb szaporítási módja a magvetés. Magját áprilisban vessük cserépbe. A tápdús kerti talajon fejlődik leginkább. Vetés előtt egy napig áztassuk langyos vízben, hogy a kemény héja fellazuljon. A palántákat májusban tegyük ki földlabdával együtt a szabadba.
• A növény az átültetést rosszul tűri, ezért a legjobb állandó helyére vetni április közepén. Ültetés után jól be kell öntözni.
• A hajnalkát a szárnydugvány gyökereztetésével is szaporíthatjuk. Őszre begyökeresedik, és a tél elejéig virágzik. A fagyok előtt fagymentes helyre kell vinni!
• Mivel a hajnalka levelein keresztül sok vizet párologtat, gyakran kell locsolni. A száraz, meleg napokon naponta kell öntöznünk és tápoldatoznunk. Ügyeljünk arra, hogy a talaja mindig nyirkos legyen!
• 

• Már a középkorban is jelentős szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. Ma elsősorban Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrika tropikus tájain termesztik. Nálunk is megterem.
• A növény gyökere adja az utánozhatatlan ízt, aromát. Mivel igen jellegzetes fűszer, mással nem helyettesíthető. Pikáns, enyhén csípős ételeket készíthetünk vele. Néhány leves, szósz, húsétel különösen jó ízű lesz tőle. Használhatjuk édességekhez, tésztákhoz, savanyúságokhoz is.
• Az ételek ízesítésére a gyömbért legjobb frissen használni, így a legaromásabb. A friss, lédús gyömbérgyökeret vékonyan hámozzuk meg, szeleteljük fel, majd vágjuk kis darabokra, de lereszelhetjük finom reszelőn is. Az így elkészített fűszert keverjük az ételbe.
• Intenzív aromája miatt óvatosan adagoljuk. Mivel a friss fűszer a szárítottnál jóval erősebb hatású, az ételbe kevesebbet tegyünk belőle. Túl sokáig ne főzzük, ne forraljuk, mert elveszti aromáját. Helyes, ha a főzés utolsó szakaszában adagoljuk a készülő ételhez.
• A friss gyömbérgyökér sokáig eltartható, ha meghámozzuk és fóliába csomagolva a hűtőszekrénybe tesszük. Felhasználáskor az elszíneződött vágásfelületet vékonyan nyessük le.
• A gyömbért, mint szobanövényt is használhatjuk.  Számtalan fajtája ismert.
•