- A Földközi-tenger vidékén vadon is megterem, kertekben gyakori örökzöld növény. Mivel fagyérzékeny, nálunk leginkább cserében, dézsában nevelhetjük. Nyáron a szabadba is kitehetjük.
- Levelei felül fényesek, alul matt színűek, bőrszerűek, lándzsa alakúak. Jellegzetes szaguk és ízük van. Illó olajat, csersavat és egyéb anyagot tartalmaznak. Csillag alakú, sárgásfehér virágait tavasszal hozza, bogyóit ősszel. Termése az olajbogyóhoz hasonlít.
- A tápanyagban gazdag talajt szereti. Legjobb komposzt tartalmú földbe ültetni. Többször öntözzük, de a locsolást ne vigyük túlzásba. Célszerű két évenként átültetni. Előfordulhat, hogy elegendő csak a talaj felső rétegét frissíteni.
- A meleget kedveli. Télen ugyanakkor világos, hűvös helyre tegyük. A mínusz öt fokot még elviseli.
- Nyár végén félfás dugványokkal szaporítható.
- A levelek szolgáltatják az értékes karakterű fűszert. A nyár végétől az első fagyokig szedhetjük. A megszáradt leszedett levél csak egy évig maradnak illatosak.
